Az érzelmek listája

Mik az érzelmek?

Az érzelmek ösztönös lelkiállapotok vagy érzések, amelyek az ember körülményeiből fakadnak. Az agyon belül a neurotranszmitterek mozgása stimulálja őket az ingerekre reagálva.

A kutatók azt sugallják, hogy alapvető érzelmeink már az ősidők óta bekötöttek bennünket, amikor őseink érzelmei a mindennapi kihívásokra válaszul alakultak ki. Valójában ezek az alapvető érzelmek a túlélés eszközeként vannak a helyükön.

Bizonyos helyzetekben automatikusan, öntudatlanul és gyorsan kiváltják őket.

Népszerű fogalom, hogy létezik egy alapvető érzelmek listája, amely rámutat az elsődleges és primitív érzelmekre, amelyeket az emberek naponta átélnek. Ezek a bonyolultabb érzelmek építőkövei.

A szakterület tudósainak eltérő véleménye van arról, hogy mit lehet alapnak címkézni, szemben azzal, ami bonyolultabb vagy ritkább. Itt található az elsődleges érzelmekkel kapcsolatos tudományos elméletek rövid összefoglalása:

• Az 1870-es években Charles Darwin azt javasolta, hogy minden ember (és néhány állat) kifejezetten hasonló viselkedéssel fejezze ki az érzelmeket. Kifejtette, hogy különálló különálló entitások. Ugyancsak az arckifejezésekre, vagy a látható, de átmeneti megjelenésbeli változásokra koncentrált.
• Az 1890-es években Wilhelm Wundt német orvos (akit „pszichológia atyjának” neveznek) a különböző érzelmeket vagy érzéseket osztályként írta le, nem pedig egyetlen folyamatként. Rámutatott, hogy az olyan érzelmek, mint az öröm, a remény, a szorongás, a gondoskodás és a düh, leírásukban nem konkrétak, és a körülményektől függően időről időre nagyban változnak.
• Az 1970-es években Paul Ekman hat alapvető érzelmet azonosított, köztük a haragot, a félelmet, az undort, a szomorúságot, a boldogságot és a meglepetést.
• 1980-ban Robert Plutchik nyolc alapvető érzelemről beszélt, plusz nyolc származékról, amelyek két alapvetőből állnak. Elmélete szerint az összetett érzelmek két elsődleges érzelem keverékei. Színes keréknek tűnő „érzelmek kerekével” állt elő, hogy ezt vizuálisan megmagyarázza. Amikor két alapvető érzelem keveredik, új színt vagy összetett érzelmet hoznak létre.
  Ez természetesen nem érint minden elméletet, de a gondolat előrehaladását mutatja. Dióhéjban, a leggyakoribb vagy alapvető érzelmek pontos meghatározása után a kutatók egyetértettek abban, hogy egy gradiens mentén léteznek, és néha más érzelmekkel együtt.

Érzelmek listája

Az érzelmek pszichológiai kutatása során sok cikk Paul Ekman, a terület vezető tudósának munkáját tárgyalja, aki az érzelmek listájának pontos meghatározása érdekében dolgozott.

Amikor Ekman megkérdezett több mint 100 kutatót, akik kutatták őket, megállapította, hogy az érzelmi címkéket empirikusan hozták létre, öt egyetértésben nagy egyetértéssel:

• Harag
• Félelem
• Undor
• Szomorúság
• Boldogság

Az érzelmek listáján szereplő másokat, amelyeket a tudósok 40-50 százaléka támogatott alapként, szégyen, meglepetés és zavarba ejtettek.

Az ötféle érzelmi listán belül több összetett és még arckifejezés is található, ezért a jobb megértés érdekében merüljünk bele egy kicsit mélyebben az érzelmek fő listáján szereplő mindegyikbe.

1. Harag

Kezdjük a legtöbbet vitatott alapérzettel, a haraggal. A fejlesztés során nehéz felismerni, befelé és kifelé egyaránt irányítható.

Bár gyakran negatív érzelemnek tekintik, a harag normális és szükséges a túléléshez. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy megvédjék magukat veszélyes vagy mérgező helyzetekben.

A haraggal kapcsolatos érzelmek felsorolása az érzést tartalmazza:

• frusztrált
• ingerült
• feldühödött
• feldühített
• őrült
• megsértődött
• felháborodott
• elégedetlen
• súlyosbodott

2. Félelem

A félelmet a biztonság vélt kockázata és mások biztonsága okozza. Az endokrin és az autonóm idegrendszer felkészíti a testet a veszélyekkel való szembenézésre, kiváltva a félelem ellenére jelentkező „megfagyás, repülés, harc, rémület” reakciókat.

Ez egy normális, szükséges érzelmi reakció, amely lehetővé tette őseink számára a mindennapi veszélyek és fenyegetések kezelését.

A kutatás rámutat arra, hogy az ember félelme észlelése és reakciója személyiségétől és mentális egészségi állapotától függ. Például egy súlyos szorongással küzdő személy nagyobb félelmet tapasztal, még akkor is, ha a fenyegetést mások kevésbé tartják félelmetesnek.

A félelemhez kapcsolódó érzések a következők:

• ideges
• pánikolt
• aggódó
• hangsúlyozta
• aggódó
• elborzadva
• érintett
• rendezetlen
• kényelmetlen
• éber

3. undor

Azt gondolták, hogy amikor az elődeinket potenciálisan káros ételek váltották ki, az undor valami sértő dolog erős elutasítása és elutasítása.

Az undor érzése akkor következik be, amikor valami kellemetlen élményt tapasztal, legyen az illat, látvány vagy gondolat.

Az undor érzése a következőképpen írható le:

• ellenérzés
• támadó
• hányinger
• zavaró
• rosszalló

4. Szomorúság

Ekman a szomorúságot olyan alapvető érzelemként írja le , amely akkor következik be, amikor az ember elveszíti egy értékes embert, nem ér el célt vagy elveszíti az irányítás érzését. A szomorúság számos megnyilvánulását tárgyaló kutatás azt jelzi, hogy könnyeket, mellkasi fájdalmakat és tehetetlenség érzéseket okozhat.

Teljesen normális időnként szomorúságot érezni, és ezeket az alapvető érzelmeket. Problémássá válik a mindennapi életet befolyásoló krónikus szomorúság.

A szomorúsághoz kapcsolódó érzések a következők:

• boldogtalan
• komor
• szívszorító
• csalódott
• szétkapcsolt
• bánatos
• gyászos
• szomorú
• reménytelen

5. Boldogság

Arisztotelész óta a boldogságot olyan érzelemként írják le, amely örömből és jól megélt életből (vagy jelentésből) áll. Természetesen mindenki a boldogságra törekszik, de ami valójában boldoggá tesz minket, kultúránktól és elvárásainktól függ.

A boldogságról tudható, hogy erősen egyénre szabott, mivel a kutatók szerint az ember elégedettségi állapota összefügg az ő „akarásával” és „tetszésével” .

Néhány olyan szó, amelyet általában a boldogság érzésének leírására használnak:

• vidám
• felajzott
• bizakodó
• Békés
• boldog
• elégedett
• örömmel

Az érzelmek ezen felsorolásán túl a kutatók egyetértenek abban, hogy vannak olyanok is, amelyek megérdemlik a kutatást és az elismerést. Tartalmazzák:

• szégyen
• meglepetés
• zavar
• bűnösség
• megvetés
• szeretet
• félelem
• fájdalom
• irigység
• együttérzés
• hála

Hogyan hatnak ránk az érzelmek

Az érzelmek összefüggenek az agy neurotranszmittereinek szintjével. Ezek a kémiai hírvivők, mint például a dopamin és a szerotonin, akkor szabadulnak fel, amikor az agy boldog híreket kap, és ezzel a könnyű és meleg érzéssel tölt el, amely ezzel az alapvető érzelemmel jár.

Másrészt, ezeknek a neurotranszmittereknek a csökkenése szomorúságot és nehézséget okoz, ami ezzel az érzelemmel jár.

Teljesen normális, ha a neurotranszmitter szintje egész nap növekszik és csökken, reagálva tapasztalataira és gondolataira. Valójában az érzelmek segítenek elkerülni minket a veszélyektől, és lehetővé teszik a társadalmi kapcsolattartást, ami annyira fontos a túlélés szempontjából.

A pozitív és negatív érzelmekben részt vevő leggyakoribb neurotranszmitterek a következők:

• Dopamin
• Szerotonin
• Gamma-amino-vajsav ( GABA )
• Noradrenalin
• Oxitocin
• Acetilkolin

Bár ezekben a neurotranszmitterekben eltolódás normális és várható, a krónikus negatív érzelmek nagy hatással lehetnek az egészségére. A negatív érzelmi állapotok stresszt okoznak a testen, ami fokozott gyulladáshoz, a mentális egészségi problémák nagyobb kockázatához és az immunfunkció gyengüléséhez vezet.

Kutatási megjelent Frontiers in Neuroscience tanácsolja , hogy a pszichológiai stressz kiváltó gyulladásos aktivitás és kognitív változások. A krónikus szomorúság például jelentős szerepet játszik a depresszió kialakulásában és megismétlődésében.

Összefoglalva: az érzelmek elmozdulása a negatívról a pozitívra normális, de ha krónikusan tapasztal negatívakat, annak komoly egészségügyi következményei lehetnek. Pontosan ezért akar dolgozni az érzelmeinek szabályozásán és a negatív érzések kiváltóinak kezelésén.

Hogyan ellenőrizzük őket

Azonosítsa az érzelmeket

Az érzelmek listája alapján képes azonosítani azt, amit érez, segít irányítani őket, vagy megfelelően kezelni őket. Ehhez általában figyelem és elmélkedés szükséges.

Figyeljen fokozottan az érzelmek fizikai jeleire, mint például a tenyér izzadása és a szívverés a félelem miatt, a test fájdalmai a szomorúság miatt és a megnövekedett testhőmérséklet a harag miatt.

Gondoljon az érzelmi kiváltókra

Az érzelmek gyökere nem mindig nyilvánvaló – mélyebb kérdésekből vagy bizonytalanságból fakadhatnak. Ha zavart abban, hogy miért érez egy adott érzelmet, vizsgálja meg a lehetséges kiváltókat.

Valójában egy váratlan forrásból származhat, például fáradtságból, barát vagy családtag hiányzásából, éhségből vagy egészségtelen étkezésből.

Gyakorold az éberséget

Az éberség gyakorlása, amely egy olyan mentális állapot, amelyet a tudatosságára összpontosítva érünk el, segít megérteni és elfogadni érzéseit. Ez a pillanatról pillanatra történő tudatosság megkönnyíti érzelmeinek észlelését és megértését.

A kutatások azt mutatják, hogy az éberségen alapuló beavatkozások pozitív hatással vannak a pszichológiai jólétre.

Hogyan gyakorolja az éberséget? Az egyik legjobb módszer az éberségi meditáció , amely lehetővé teszi, hogy a tested érzéseire koncentrálj, mely hasznos lehet a demenciával küzdők számára is.

A csendes elmélkedés bármely más pillanata hasznos, például sétálhat a szabadban, jógázhat, kertészkedhet és főzhet.

Az éberség vagy a csendes elmélkedés segíthet abban, hogy átdolgozza érzéseit, megnyugtassa elméjét és szabályozza érzéseit.

Vigyázz magadra

Normális, ha időnként kontrollálhatatlan érzelmeket tapasztalunk, mivel pozitív vagy negatív helyzetben van. A mindennapi érzéseinek irányításához kulcsfontosságú az öngondoskodás.

Hogyan értheti meg és szabályozhatja érzéseit, ha nem hangolódik magára és nem törődik az egészségével?

Az öngondoskodási ellenőrzőlistának tartalmaznia kell a testi, társadalmi, mentális, lelki és környezeti egészségével kapcsolatos szempontokat.

Egészséges, kiegyensúlyozott étrendet fogyaszt, elegendő pihenést folytat, mozgatja a testét, részt vesz a szeretteivel, elmélkedésben tölti az idejét és a szabadban tölti az időt? Ez csak néhány olyan tevékenység, amelyet minden nap el kell végeznie az általános wellness népszerűsítése érdekében.